cseresnyemájális

Tombol a cseresznyeszezon Magyardécsében. Reggel szekerek, "karucsoros" traktorok mennek a mezőre, ami Décsében a gyümölcsöst jelenti. A "létorát" kitámasztják, sőt oda is kötik az ághoz. A szedők fonott kast, "koscsugot" visznek magukkal a létra tetejére, abba kerül a "cseresnye", szárastól. A fa tetejéről kedélyesen átszólnak a szomszéd gyümölcsösbe, meghívják a többi szedőt egy kis "cseresnye"-kóstolásra. Aligha volt rá példa, hogy valaki át is ment volna cseresznyézni. A "cseresnye" a "koscsugból" a "banántosba" kerül. A tele szedett kast különböző üzletekből beszerzett banános dobozokba ürítik. Régebb fa ládákban szállították, helyenként még látni ilyet is. Szekéren vagy "karucsoron" traktor-utánfutón kerül a cseresznye a falu központjába, a "köszpontra", itt veszik át a kereskedők. Helybéliek is foglalkoznak nagybani kereskedéssel. Felvásárolják a cseresznyét és kisteherautóval viszik a különböző piacokra. Ma már szinte mindenki a "köszponton" adja el a "cseresnyét". Ha piacra vinnék, nem lenne aki szedje. Márpedig akkor kell szedni, amikor érik. Hét végén tarják Magyardécsében a Cseresznyemajálist. A gyümölcstermesztő Beszterce-Naszód megyei faluban 1893-ban tartottak először ilyen ünnepet. Magyardécsét a cseresznye mellett nyelvjárása is különlegessé teszi, ebből is ízelítőt kapnak a Kolozsvári Rádió miniriportjában. Cseresnyemajális Magyardécse by radiobuhera