zoltán ordít

Zoltán ordít. Zoltán, Kajtáréknál a trónörökös, ordít- LÁ - ban-ból-ben, szóval LÁ - tudom meg Güzükétől, az anyukától. Szépen ordít, Minden csecsemő szépen ordít, mivel benne van a jövő, meg az összes többi közhely. Szerénke bámulja, ahogy az anyukája megtörli a reményteli fiatalember fenekét, miközben a Kajtárék Zoltánja LÁ - ban ordít. Mikor Güzüke anyuka meg Szerénke arról kezdenek értekezni, hogy mekkora van neki s, hogy miért jó az neki, kilépek a gyermekszobából. Ez már az ő ügyük. Igazuk van. Férfiember van a háznál. Lesznek a jövőben nők: "erényben, bünben, szép kis asszonyok az életünkben" - idézem Selmeczi Györgyöt, amikor mi, a férfi nem képviselői nem viszonyulhatunk egészen hidegen ahhoz, hogy ekkora, akkora, vagy amakkora. Szóval, meg van pecsételve a Zoltán sorsa: Minden remény övé lehet, édesanyukája, meg keresztmamája pozitívan döntött arról, hogy mekkora van neki! A többit nem tudom, kijöttem a méretmgállapítás tetthelyszínéről. ISTEN ÉLTESSEN, ZOLTÁN!!!