GYERTEKFIJUKMENNYÜNKAKOCSMÁBA

Van tapasztalatom a soförvizsgázásban, már elvágtak néhányszor. Reggel nyolcra kell menni. Még nem tudom, hogy miért nyolcra, mert a rendőrök kilencre jönnek. Ma is így volt. Jöttek, felolvasták a névsort, nem voltam rajta. Megyek a kedves nénihez akit ismerek is, kérdem, hogy miért nem vagyok a listán. Mondja, hogy azért, mert az iratcsomóban az erkölcsi bizonyítványomon azt írja, hogy munkahelyre kell, nem soföriskolába. Hej, hogy az a kurva... indul el agyamban a vélemény azokról, akik ilyen törvényeket alkotnak, s kormányzásnak nevezik azt ahogy ezt a rohadt országot elcseszték, de meggondolom. Nemnem. Szabadságon vagyok. Nem leszek dühös. GYERTEKFIJUKMENNYÜNKAKOCSMÁBA dúdolom halkan magam elé a csávási dalt, és nekiindulok megoldani az ügyet. Elmegyek a kincstárba, befizetem a sürgősségi illetéket az új erkölcsi bizonyítványra, s a törvényszék épületében a kispostán az okmánybélyeget is megvenném, de ki van írva a postáskisasszony feje fölé, hogy nincs. GYERTEKFIJUKMENNYÜNKAKOCSMÁBA fújom a dalt a nagyposta felé mentemben, mert én ugyan ma nem leszek ideges . Szabadságon vagyok. A nagypostán nem írja, hogy nincs okmánybélyeg, de megmondják mihelyest kiálltam a sort. Nincs. Akkor adjanak nyugtát, vag cetlit, vagy igazolást, vagy valami. Nem lehet. S akkor én most mit csináljak? Nem tudják. GYERTEKFIJUKMENNYÜNKAKOCSMÁBA ordítom és kissebb feltünést keltek az utcán, miközben bemegyek a rádióhoz, annak ellenére, hogy szabadságon vagyok. Itt eszembe jut, hogy mikor annak idején én azt az erkölcsi bizonyítványt kaptam, tulajdonképpen kettőt kaptam. Megyek is be az irodába, s kérdem, hogy megvan e még az, amit ide hoztam? Megvan, adják. Én is adom az enyémet, megvan a csere, most már azt írja rajta, hogy oda kell, ahová kérik. Megyek is vissza a soföriskolához. Következő vizsga tizenharmadikán. Pénteken. GYERTEKFIJUKMENNYÜNKAKOCSMÁBA Ui. Az újjá alakult kormánynak azt kívánom, hogy hitelesítse létjogosultságát Kolozsváron vásárolt okmánybélyeggel, vagy menjen a kocsmába.