taxi

A taxis is ember. Melyik milyen. Általábvan jól kijövök velük. A fuvar végén a 20, 30 bani aprópénz sorsa annak a javára döl el, akinél a másik hagyja. 5 lej 20 baninál a fuvar ára 5 lej, 5 lej 30 baninál a fuvar ára 5 lej 50 bani. Balkáni módszer, de jó módszer. Kivéve, ha 5, 20 - nál a taxisoför nem mondja nyomatékosan, hogy 20, s akor kezdődik az aprópénzkotorászás. Legutóbb mikor így jártam, 50 banit adtam, vártam vissza a harmincamat, de a taxis megköszönte szépen, én meg szóhoz sem jutottam a meglepetéstől. Bosszantott a dolog, (nyílván nem a 30 bani miatt) de üsse kő, gondoltam, legyen defektje hetente három, s kvittek vagyunk. Ma ugyanez a koreográfia szerint taxiztunk be Szerénkével a Rádióhoz, s mikor nyomatékosan mondta, hogy 20, már tudtam, hogy nem hagyom a 30 banit. Szerénke adta oda az 5 lej 50 banit, a taxis megköszönte, én szóhoz jutottam, s miközbe Szerénke kiszált, a markomba számoltattam a visszajáró harminc banit. (Ő is jól jár, gondoltam, ha megátkozom járhatja az összes vulkanizáló műhelyt, mikor az Május elsején zárva tart.) Elégedetten szálltam ki. Miért vetted el a visszajárót? Mondtam, hogy köszönöm - mondta Szerénke. Kínos, kínos. De van apró a kávéautomatához! SAJDIRIDI - HEJ.