kampány

Mikszáth Kálmán Fogaras vár megyei képviselőként mondta, mikor kapacitálták, hogy utazzon le a körzetébe kampányolni: a fogarasiaknak leküldöm a csizmámat, úgy is rám szavaznak. A fogarasiak megsértődtek és rá szavaztak. Képviselőségének ma is létező emléke, a fogarasi viszonylatban monumentális gimnázium épülete. Ott tanított Babits Mihály, aki némi idő eltolódással és fél utca meg egy sarok távolsággal szomszédom volt. Nem tudom mostanság megy- e valaki néhány magyar szavazatáért kampányolni Fogarasra, de biztos nem lenne bátorsága a csizmáját leküldeni. Pedig rá szavaznának. Nem érnek már egy csizmát se...

Babits Mihály: Levél Tomiból

Te nem ismered, ti nem ismeritek e fellegeket, melyek az ember vállaira szállnak elbirhatatlan vasmadárnak: törpék vagyunk s egeket hordozunk.

Te nem ismered e földeket; itt a nyájas szőllő sohasem virít, a bársony barack nem mosolyog: itt élni s halni mindegy dolog.

Egy nagy átok ül Fogarason, mint úrnő ül a várfalakon, mint Tízifoné Orkusz falain; gyakran látom lobogni haját (ép igy lobogott ez árkokon át, mikor Mayláthot a három oláh árulva fogta a tornyok alá, Apaffy vörösen ivott-evett, robogott Bánfiért szemfedős követ, börtönben zsoltárzott Béldi Pál s apjáért könyörgött Cserei Mihály) ó mennyi átok, ó mennyi kin! ki e szörnyü nő a vár falain? Magyarúl nevének semmi szó: latin neve: Desolatio.

Ő böngész végig e földeken, s hol sarcos sarlaja megjelen, meg nem marad egy csenevész kalász: halász elől halat kihalász és hálójába vet köveket, melyek kitépik a szövetet, tifusszal mérgezi a kutakat és láthatatlan ösztökével a rút, fekete, fekete sanda bivalyokat ölni dühíti. Ó! Desolatio! Nekem e föld halni jó, ezek a felhők - (nekem ílyen... szemfedők... kellenek) ezek a havasok - (nekem ilyen... sirkövek... kellenek) melyeket az ördög tolt föl bábeli tornyokúl: az ördögök ostromtornyai melyek a... mennyeket... ostro... molják.